Tarján története

A falu első nyomai

Tarján már a rómaiak korában lakott vidék volt, amit a falu határában talált leletek, felszínre került római épületek alapfalai, római út maradványok is igazolnak. A falu első okleveles említése 1240-ből származik, mely szerint településünk – amely mint fiókegyház a Zsámbéki plébániához tartozott – a Pannonhalmi Apátság birtokaival volt határos. 1326-ban bizonyos Pál Mester volt „Terra Taryan” birtokosa. 1426-ban aztán Esztergom megyéhez tartozott és a tatai vár tartozékai között említik.

okor-48-400x200
1720 évi összeírás_Tarján

A török kor

A törökök 1529-ben foglalták el a falut, amely ennek következtében teljesen elnéptelenedett és majdnem 110 évig lakatlan maradt. Ez 1640-ben református magyarok letelepülésével változott meg, azonban a lélekszám alacsony maradt és folyamatosan változott, mivel a falu a Habsburgok és a törökök fennhatósága alá tartozó területek határán feküdt és így a helyieknek mindkét úr felé kellett adózniuk és terményt szolgáltatniuk. A tarjáni birtok urai a 17. században a Zichy grófok voltak, őket 1646-ban a Csákyk követték, majd a település az államra szállt.

More

Az Esterházyuradalom részeként

1727-ben Tarján – Tatával együtt – az Esterházy grófok tulajdonába került. Ők 1737-ben 40 római-katolikus családot telepítettek német nyelvterületről. A telepesek pontos származásáról a mai napig nincs pontos feljegyzés. A szájhagyomány úgy tartja, hogy a Fekete-erdőből jöttek. Ez azonban csak néhány családra igaz. A többiek valószínűleg a délnémet nyelvterületről jöttek, amire a családnevekből következtethetünk. Az együttélés– főleg az első években – nem volt súrlódásmentes.

More
168a23a99c9
Magyar Királyság (1819-1869) - Második Katonai Felmérés

A reformkor és a forradalom után évtizedek

A reformkorban a jobbágyok és a földesúr közötti viszonyt az egyre élesedő ellentét jellemezte. Az 1848. évi XI. törvénynek köszönhetően a jobbágyság birtokba vehette a használatában lévő telekállományt, megszűnt minden úrbéres szolgáltatás. Az 1848-49-es forradalom leverése után a tarjáni parasztok is kétségbeesetten küzdöttek földjeik, szőlőikszabad tulajdonának biztosításáért. Általános földrendezés 1885-ben történt.

More

A 20. század első felének történései

A falu – 19. század utolsó két évtizedében kezdődött – önállósulása és technikai fejlődésea 20. században tovább folytatódott: helyi önkormányzata, önkéntes tűzoltósága, iparosai, kereskedői, postahivatala, tanítói, orvosa, lelkészei is voltak. A háború kitörésének híre, mint derült égből villámcsapás érte az embereket. 400 férfit szólítottak be, akik közül 85-en nem tértek vissza. Tiszteletükre 1928-ban épült emlékmű.

More
Fekete Ferenc
SAS behívó

A második világháború

A német tannyelvű osztály korábbi elvetése, az erőszakos névmagyarosítás miatt, anyanyelvük és kultúrájuk megmentése céljából 1940-ben Tarjánban is megalakult a Volksbund helyi szervezete, amely az addig összetartó népcsoport táborát is megosztotta. A Volksbundnak főként fiatal tagjai voltak, akik elsősorban szórakozási lehetőséget kerestek a vasárnapi gyűlések alkalmával, legtöbbjüknek fogalma sem volt arról, milyen bűnös ideológiák rejlenek a hitleri diktatúra mögött.

More

Átalakulások a világháború után

A háború elültével a falu szomorú képet festett, vetőmag-, igaerő- és munkaerőhiány, fosztogatások, internálás, hadifogság nehezítették az újrakezdést. Megkezdődött a demokratikus pártok szervezése, bizottságok alakítása, Tarjánban új képviselőtestület állt fel. Miközben a falu lakói, hovatartozástól függetlenül a károk helyrehozásán fáradoztak, a kormány rendelteket hozott a németség hazájához való viszonyának megítélése kapcsán: a német nyelv használata hivatalosan és az iskolában is tilos volt, zajlott az elkobzás, Tarjánban is elkészült a kitelepítési lista.

More
Archívfotó - Parasztház
DCIM100MEDIADJI_0032.JPG

1956-tól napjainkig

1956. október 23-án kitört a budapesti felkelés. Tatabányán sztrájk, Tarjánban tüntetés szerveződött, amelynek a követelések megfogalmazásán, a szovjet hősi emlékmű ledöntésén és néhány ablak betörésén kívül nem sok eredménye volt. A budapesti forradalom leverése után visszavonuló felkelők Bajna és Héreg irányából érték el falunkat, ahol a templom közelében csaptak össze az érkező szovjet alakulatokkal. 5 fiatal szabadságharcos vesztette életét.

More