Látnivalók
Üdvözlünk nálunk Tarjánban!
Herzlich willkommen bei uns in Tarian!
https://en.actionbound.com/bound/tarjan
Épített örökségünk
Katolikus templom
Tarjánban a római katolikus svábok 1737-es letelepedését követően, 1756-ban alapíttatott meg a plébánia, ekkortól datálódnak az egyházközség anyakönyvei is. A barokk stílusú katolikus templomot Esterházy József kegyúr építtette 1779 és 1783 között, Fellner Jakab terve alapján. A torony később készült el, jelenlegi formáját az épület 1863-ban nyerte el. A csehsüveg boltozatú, egyhajós, egyenes szentély-záródású műemlék templom legrégebbi berendezési tárgyai (oltár, szószék, gyóntatószék) késő barokk és historizáló stílusban készültek. Szintén a barokk jegyeit viseli magán a mellvédes karzaton álló műemlék orgona. A hajó boltíveinek szekkói a XX. század közepén született alkotások. A 37 méter magas toronyban három harang lakik. Az Isten házát az évszázadok során többször fel kellett újítani. Így 1945-ben is, amikor két bomba okozott benne komoly károkat, de az utóbbi 20 évben is jelentős belső és külső renoválások történtek. A templomunk védőszentje a sárkányölő, a gonoszt legyőző Szent György vértanú. Kiemelt ünnepek a tavaszi Szent György-napi és a toronyszentelésnek emléket állító, őszi templombúcsúk.
Református templom
A tarjáni református templomot 1785-ben, a tornyát pedig 1825-ben építették. A téglalap alaprajzú nyeregtetős épület síkmennyezetes belső térrel rendelkezik. Hagymasisakos tornyát legutóbb 2007-ben újítottak fel, ekkor került a régi bádoglemez helyett vörösréz burkolat a teljesen új, de a régivel mindenben megegyező formájú ácsszerkezetre. A templom tornyában 2 harang lakik. A harmadik harangot, amely a legnagyobb volt, a 2. világháború végén vitték el hadi célokra, s azóta sem sikerült még pótolni. A tarjáni református gyülekezet anyakönyvei 1732 óta vannak meg. 1763. évtől 1785. évig nem volt lelkipásztor, ezen idő alatt a legtöbb lelkészi funkcióról való feljegyzés a tarjáni római katolikus egyház anyakönyveiben található fel.2010. óta a templom tornyából minden este 7 órakor tárogató muzsika szól. Ebben az évben került a torony lábához a tardosi vörös kőből készült trianoni emlékkő is a békediktátum aláírásának órára, percre pontosan 90. évfordulóján.
Tájház
A svábok 1737-es betelepítésének 275. évfordulójára készült el a falu felújított tájháza, amely egyben közösségi házként is működik. Az 1912-ben épült parasztházban éppen 100 évvel később rendezte be a Tarjáni Német Nemzetiségi Önkormányzat az állandó kiállítást. Krancz Ferenc egykori tulajdonos jómódú parasztgazda volt, erre utal a kőből épített kerítés, a házat díszítő vörösmárvány oszlopos gang, valamint az épület mérete és elrendezése. A kiállító részekben korhűen berendezett tisztaszobát, konyhát, kovácsműhelyt, kamrát láthatnak a betérők, emellett a középső részben egy közösségi szoba és főzőkonyha szolgálja a helyi csoportok igényeit. Egyedülálló látványosság a hátsó kamrában álló régi halottaskocsi. A házban zajló hagyományos rendezvények a Deutschklub sütései és a Sommermusik elnevezésű nyári zenés délután.
Temetői sírpark
A Római Katolikus Egyház tulajdonában lévő tarjáni temető történelmi – jellemzően a XIII-XIX. században használt – részét az ezredfordulóra a természet szinte teljesen visszafoglalta. Ezt kezdte kitisztítani, gondozni a kétezres években a tarjáni plébánia. A munka eredményeként a területről számos sírkereszt került ki, amelyek felmérése és kategorizálása után végül a falut újranépesítő svábok betelepülésének 275. jubileumi évében valósult meg a kegyeleti sírpark. A kereszt alakban elhelyezett 96 sírkő egyrész az 1737-től Tarjánban letelepedett elődöknek, valamint értékes kultúrtörténeti relikviákként az adott korszak helyi hitéleti, nemzetiségi, és kőfaragó-ipartörténeti sajátosságainak is emléket állít.
Kápolna
A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére épített kápolna alapkövét 1858. május 31-én rakta le Nagy Kéri Scitovszky János Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek. Felújítása és megnagyobbítása 1997-ben történt a Német Rend Irgalmassági Műve (DOH) által. Májusban és októberben többször tartanak itt szentmisét, litániát és rózsafüzér imádságot.Kálvária
A település meredek domboldalában található kálvária az 1850-es években épült. A második világháború idején teljesen lepusztult. Először 1985-ben újították fel, ideiglenesen. A keresztek és a hozzá épült 14 stáció 2003-2004-ben a helyi családok adományának és a Tarjánért Baráti Kör szervezésének, munkájának köszönhetően épült újjá. A képházakban a tarjáni kötődésű, budapesti keramikus, Szabó Kata által készített domborművek láthatók. A kálváriakeresztek mellől az tökéletesen belátni az egész községet.
Út menti keresztek
A faluban és annak határában számos szakrális emlék – kereszt, kép, szobor – tanúskodik az elődök istenfélő életéről. A népi vallásosság bizonyítékai mindenütt jelen vannak az utak mentén. Közülük néhány Isten dicsőségét, vagy a gondviselés csodáit hirdeti, akadnak olyanok, amelyeket hálából állítottak, vannak, amelyek emberi tragédiákra emlékeznek. Az itt élők egykor – dolgozni indulva a földekre vagy távolabbi vidékekre utazva – egy-egy rövid fohász vagy csak egy keresztvetés erejéig megálltak előttük. Idegenek számára tájékozódási pontokként is szolgáltak. Mára mindet szépen felújították, egy hosszabb sétával megtekinthetők. Csalogány utcai kereszt, Hartégen-kereszt, Kálvária alatti kereszt, Kápolna melletti fájdalmas Szűz Anya, Mária oszlop, Pratz-Pradl kereszt, Pusztaszőlői kereszt, „Stocki” kereszt, Szalczinger-kereszt.
Pincesorok
Ismét a Neszmélyi borvidék területén találhatók azok a szőlőültetvények, melyeket a tarjáni gazdák régóta szorgalmasan, nagy odafigyeléssel művelnek. A szőlő- és borkultúrát a német telepesek honosították meg, de a mai napig sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel. A helyi gazdák borai a környéken is elismertek. A faluban és határában több pincesor is található (Kis-szállás, Őrhegy, Sövénykert), az egyik legrégibb és leghangulatosabb a temető közelében lévő Körpincék, de csodálatos kilátás nyílik a falura például a Fekete-kő, és a Stoki (Írtványdűlő) lankáiról. Egy rövid sétát azért is érdemes tenni, mert a présházak között több száz éves is van.
Német nemzetiségi tanösvény
A falu egyik főutcáján végighúzódó hétállomásos tematikus útvonal a tarjáni németek történetének, mindennapjainak, szokásainak, kulturális és vallási életének, anyanyelvének és jelenének legérdekesebb mozzanatait emeli ki. Aki bejárja, az megtudhatja például, hogy a tarjáni németeket mi köti össze a Fekete-erdővel; hogy a helyiek milyen rafinált módon rejtették el a gabonájukat; hogy az Elvira és Izabella nevek Tarjánban női nevek helyett inkább minek a megjelölésére használatosak; vagy hogy a méltán híres helyi fúvósoknak miért jelent sokat egy régi fonott láda. Ha egy olyan sétára vágysz, ami a falu legtöbb nevezetességét megmutatja, keresd fel a templomnál álló első táblát és a térkép segítségével járd végig az útvonalat.
Emlékművek
Betelepülési emlékmű
Az alkotás egy mészkő talapzaton áll. A legalsó kőtömb egy Németországból származó vágott, fényezett, 60 millió éves jura mészkő. Németül szerepel rajta az írás: „Emlékül az első tarjáni német családok 1737. évi letelepedésére”. Erre az alapra került a süttői mészkőből faragott, a Duna hullámait imitáló vízszintes hasáb, s egy csónak formára utaló faragott kő. Az emlékművet a Tapolca melletti Hegyesden élő Kovács Jenő szobrászművész alkotta meg. A bronzból öntött figurális emlékművön a betelepülő sváb ősök tízfős csoportja látható.
Kivételes összefogás eredményeként valósulhatott meg az emlékmű. Helyi és a településhez kötődő családok, vállalkozások, a helyi önkormányzatok anyagi támogatásával. Száznyolcvanat is meghaladja az adományozók száma, akik határon innen és túl több mint 23 millió forintot adtak össze.
Rókus-szobor
Szent Rókus segítő szentet általában járványok, pestis ellen hívják segítségül. Sokan könyörögtek hozzá 1866-ban Tarjánban is, amikor kolerajárvány ütötte fel a fejét. A betegség okozói a rossz higiénés körülmények, az egymáshoz közel elhelyezkedő és könnyen megfertőződő ivóvíz kutak voltak.1866. szeptember 7 és november 11 között 117 ember vesztette életét a járvány következtében, 54 férfi és 63 nő. A szobrot Andreas Werli és felesége, Anna Baigelbeck állíttatta, hogy soha ne felejtődjön el a járvány okozta csapás. Anna Baigelbeck 43 évesen vesztette életét a járvány idején. Az alkotást 1991-ben, majd 2014-ben is felújították.
Világháborús emlékmű
A templom bejáratától keletre található az I. világháborús emlékmű. 1928-ban állították, rajta a háborúban elesettek nevei, legfelül pedig egy kétalakos szobor: a magasabb egy katonaruhás férfi, aki jobb kezében puskát tart, bal kezét egy kisgyermek vállán nyugtatja. Keleti irányba tekintenek. Az emlékművet 1994-ben újították fel és egészítették ki, így mindkét világháború elhunytjaira emlékezhetnek itt a tarjániak. A II. világháborús hősök és áldozatok név szerint a temetőben lévő tardosi vörös mészkő pillér oldalain olvashatók.
1848-as emlékmű
A templom bejárata előtti parkban álló szabálytalan alakú kőtömb, egyrészt az 1848. március 15-án kitört forradalomnak és szabadságharcnak, másrészt az 1849. október 6-án kivégzett vértanúknak állít emléket. Ez a tavaszi állami ünnep megemlékezéseinek helyszíne.
56-os emlékhely
Az 1991. október 23-án, a templom mögötti Staufenberg parkban felavatott emlékmű a forradalom és szabadságharc során, a közelben elesett hősöknek állít emléket. 1956. november 9-én délután egy Budapestről menekülő felkelő csoport érkezett Héreg felől falunkba. Erről a Tatán állomásozó szovjet alakulatok is tudomást szereztek, akik végül a tarjáni templom mögötti kanyarban találkoztak össze a felkelőkkel. Nagy lövöldözés kezdődött: a felkelők a házak között, a farakások mögött kerestek menedéket, onnan tüzeltek. Válaszul a tankokról géppuskával, ágyúval lőttek vissza. Az összecsapásban, amely nagyjából 15 percig tartott, többen életüket vesztették. A tarjáni temetőben örök nyugalomba helyezett felkelők nevei: István Éva, Nádasi János, Knipfel Ferenc, Kökény Albert, Bukor József.
Bányász emlékmű
A második világháború után sok férfi a közeli Tatabánya bányáiban helyezkedett el. Ezt érzékelteti, hogy 1953-ban falunkban 35-en tették le a vájárvizsgát és hogy a többi járat mellett a bányászokat külön autóbusz szállította munkahelyükig. A Kossuth téren álló emlékmű a kemény fizikai munkát végző, életüket is kockára tevő munkásoknak állít emléket, valamint azoknak a tarjániaknak, akik a szörnyű terhelés vagy a sújtólég következtében vesztették életüket.
Millenniumi emlékmű
Pihenő- és kirándulóhelyek
Hattstedt Park
A sportcsarnok és a Rákóczi út között elterülő park. Itt található a Millenniumi emlékmű és a tanösvény „Partnerkapcsolatok” állomása is. Nevét Tarján német testvértelepüléséről, az Északi-tenger partján fekvő Hattstedtről kapta. A tér helyt adott már például májfadöntésnek, Hagyományok napi kézműves vásárnak is.
Staufenberg Park
A katolikus templom háta mögötti árnyas-fás liget, mely minden évben az 56-os megemlékezés helyszínéül szolgál az itt található emlékműhöz kötődve. Emellett egy domborműves fatábla is áll a park közepén, amely a térnek nevet adó németországi hessenbeli Staufenberg várossal 1990-ben kötött partnerkapcsolatot hirdeti. A zöldterület kiváló biciklis pihenő.
Szabadidő- és fesztiválpark
Tarján közepén, az iskolához, óvodához és játszótérhez közel terül el a Fesztivál- és Szabadidőpark. Az eredetileg foci- és kézilabdapályával, valamint nagy szabadtéri színpaddal rendelkező közösségi színtéren a fejlesztéseknek köszönhetően műfüves futballpálya, kézilabda- és strandröplabda pálya, szabadtéri kondipark is helyet kapnak. Nyaranta itt rendezik meg a hagyományos több napos Zenei fesztivált, de nyáresti mozizás is helyet kapott már a hangulatos parkban.
Tarjáni Horgásztó
A víztárolót eredetileg a Környei Mezőgazdasági Kombinát építette. A 70-es években létesített állóvíz lvileg nagy tó déli partja felett húzódó szilva- és cseresznyefákkal, egressel beültetett gyümölcsös terület öntözését szolgálta volna. Az locsolás csak álindok volt, a létesítés valódi célja a horgászat volt. A vízi élőhely 1999-ben került a Sporthorgász Egyesülethez. Az összesen 20 vízterülettel rendelkező két tavat a Szent László patak táplálja. A terület kedvelt célja a futóknak, kerékpárosoknak, mivel itt halad keresztül a Tarjánt Bicskével összekötő kerékpárút. Fontos esemény a május 1-jén zajló hagyományos horgászverseny.
Somlyó-hegy
Kedvelt kirándulóhely Tarján és a hozzá tartozó Tornyópuszta között emelkedő Somlyó-hegy, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a falura, a Gerecsére és környékére, sőt tiszta időben Esztergom és a budai János-hegy is látható. A magaslat területén az őskorban és a középkorban is állhatott erődítmény. Utóbbi a 448 méter magas Somlyó-hegy csúcsától északkeletre kb. 550 méterre, a Szent László patak völgye fölé emelkedő 382 méter magas Kis-Somlyó hegyen állhatott. Az épületről okleveles adat nem ismert, de Nováki Gyula és Skerletz Iván 1994. évi felmérése szerint a hegy gerincén elnyúló vár hossza 38 méter, szélessége 12 méter lehetett. A talajdomborulatok egykori épület és torony helyét sejtetik. A várat árokkal védték. Pontos adatokat egy részletes régészeti feltárás szolgáltathat majd.
Pes-kő
Vértestolna felől megközelítve kényelmes, fél napos túrával érhető el a barázdált sziklafal, amely a Gerecse déli tájain jellemző. A messziről is könnyen észrevehető meszkőfalban 355 méteren kisebb barlang található. A monda szerint annak idején a falu lakói a Pes-kő barlangjában húzták meg magukat a török elől. Amikor elfogyott a vizük, egy asszony a kislányával kimerészkedett a barlangból, hogy vizet húzzon a közeli kútból. Ahogy a kútból ittak, szerencsétlenségükre hirtelen szembetalálták magukat a törökkel, aki azonnal fogságba ejtette őket. Életükért cserébe elárulták, hol rejtőzik a többi falubéli, de ez sem mentette meg őket, társaikkal együtt őket is megölték. Történetek szólnak még a világháború alatt egy német gép falhoz csapódásáról, és egy fiatal szerencsés kimenetelű balesetéről is. Nagyon óvatosan, de érdemes kimerészkedni a sziklákra, hiszen gyönyörű panorámában lehet részünk.
Országos Kék Túra
Szárliget-Dorog közti 67,8 km hosszú útvonala érinti falunkat. Az Országos Kéktúra 11. szakasza a Gerecse kilátópontokban bővelkedő, igen változatos vidékén kalauzol végig. Mészkőgöröngyös ösvények, vadban bővelkedő erdők, sziklakilátók és barátságos, rendezett települések gyors váltakozása teszi színessé az itteni vándorlást.
Kerékpárutak
Csodálatos tájakban, halastavakban, pincesorokban gazdag úton visz végig az Etyektől Bicskén és Csabdin át Tarjánig húzódó, mintegy 40 km hosszú kerékpárút. A biztonságos, komolyabb szintkülönbséget nélkülöző útvonal az amatőr kerékpárosok és családdal kirándulók számára is ideális. A jövőbeli fejlesztéseknek köszönhetően az úgynevezett Duna-Duna útvonalon, amely magába foglalja a tarjáni szakaszt, Esztergomból indulva Etyeken keresztül Ercsiig tekerhetünk majd. Ezáltal a Duna parton haladó Eurovelo6 nemzetközi kerékpárútról közvetlenül is elérhető lesz majd térségünk. A tervek szerint Budapestről Etyekre, majd onnan tovább a Velencei-tóhoz tartó bicikliút is létesül, valamint kerékpárút épül majd Tata és Tarján között is.
Szent-Jakab zarándokút
A magyarországi Szent Jakab zarándokút alapútja Budapestről, a Nulla kilométerkőtől indul, és mintegy 200 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomhoz, amely régi korok zarándokútjainak is fontos állomása, megállóhelye volt. A zarándokút Magyarország szépségekkel teli tájain vezet, át a Zsámbéki-medencén, a Gerecse hegységen, majd a Kisalföldön és a Hanságon. A Szent Jakab-út Lébényből továbbvezet Mosonmagyaróvár, Rajka, innen pedig Szlovákia, majd Ausztria felé, és Wolfsthalban becsatlakozik az egész Európán átívelő, Santiago de Compostelába vivő hivatalos Camino de Santiago zarándokútba. A gyalogos zarándokok Zsámbék felől érkeznek Tarjánba, amely a hosszú út második állomása, majd Baj vagy Vértesszőlős felé Tatára haladnak tovább.
Mária út
A Mária Út egy Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Ez a mintegy 1400 km-es táv gyalogosan 60 nap alatt bejárható és nem csak a hívők, hanem azok számára is ajánlott, akik a kultúra vagy a természet szerelmesei. Tarjánt az MM2017/09, Tatabánya-Esztergom kerékpáros szakasz szeli át.
Ifjúsági tábor
Tarján Község Önkormányzata egykori célja, egy nemzetiségi ifjúsági tábor létrehozása hamar támogatásra talált a településen, továbbá a Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság illetékes Kormányzati Szervei, Staufenberg Város Önkormányzata, valamint a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége részéről egyaránt. Az önkormányzat az 1994. január 25-én kelt alapító okirattal megalapította a Tarjáni Nemzetiségi Ifjúsági Tábor Alapítványt, amely azóta már közalapítványi formában működik. A nemzetiségi tábor feladata elsősorban a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, továbbá a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is, de nyitott a családi üdültetés számára is. Az ifjúsági tábor Tarján külterületén, egy festői szépségű, erdővel körülölelt területen helyezkedik el. A főépület és az 5 kisebb ház 67 férőhellyel egész évben üzemel. A tágas, füves udvaron 80 fős fedett pavilon áll.
Hohenlohe-kastély
A faluhoz közel eső, Tornyópusztán áll az épület. A települést 1960-ban csatolták Tarjánhoz. Itt található az eklektikus stílusú Hirsch-Erdélyi-Hohenlohe kastély, amelyet 1702-ben Batthyány Ádám gróf építtetett birtokán. A 20. század elején a Hirsch, majd az Erdélyi család birtokolta Tornyópusztát, 1931-ben került Hohenlohe-Langenburg Lajos tulajdonába. A háború után az állami gazdaság kapta meg az épületet, katonák költöztek ide és eredeti, boltívekkel elválasztott belső tereit átalakították, leszűkítették. Az elmúlt években kívülről felújították, de jelenleg is kihasználatlan. A renoválás során előkerültek a régi, faragott tartópillérek, boltívek.
