Látnivalók
Üdvözlünk nálunk Tarjánban!
Herzlich willkommen bei uns in Tarian!
https://en.actionbound.com/bound/tarjan
Épített örökségünk
Katolikus templom
Tarjánban a római katolikus svábok 1737-es letelepedését követően, 1756-ban alapíttatott meg a plébánia, ekkortól datálódnak az egyházközség anyakönyvei is. A barokk stílusú katolikus templomot Esterházy József kegyúr építtette 1779 és 1783 között, Fellner Jakab terve alapján. A torony később készült el, jelenlegi formáját az épület 1863-ban nyerte el. A csehsüveg boltozatú, egyhajós, egyenes szentély-záródású műemlék templom legrégebbi berendezési tárgyai (oltár, szószék, gyóntatószék) késő barokk és historizáló stílusban készültek. Szintén a barokk jegyeit viseli magán a mellvédes karzaton álló műemlék orgona. A hajó boltíveinek szekkói a XX. század közepén született alkotások. A 37 méter magas toronyban három harang lakik. Az Isten házát az évszázadok során többször fel kellett újítani. Így 1945-ben is, amikor két bomba okozott benne komoly károkat, de az utóbbi 20 évben is jelentős belső és külső renoválások történtek. A templomunk védőszentje a sárkányölő, a gonoszt legyőző Szent György vértanú. Kiemelt ünnepek a tavaszi Szent György-napi és a toronyszentelésnek emléket állító, őszi templombúcsúk.
![Katolikus templom fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Katolikus-templom-Foto_Arendas-Tamas-1024x680.jpg)
Református templom
A tarjáni református templomot 1785-ben, a tornyát pedig 1825-ben építették. A téglalap alaprajzú nyeregtetős épület síkmennyezetes belső térrel rendelkezik. Hagymasisakos tornyát legutóbb 2007-ben újítottak fel, ekkor került a régi bádoglemez helyett vörösréz burkolat a teljesen új, de a régivel mindenben megegyező formájú ácsszerkezetre. A templom tornyában 2 harang lakik. A harmadik harangot, amely a legnagyobb volt, a 2. világháború végén vitték el hadi célokra, s azóta sem sikerült még pótolni. A tarjáni református gyülekezet anyakönyvei 1732 óta vannak meg. 1763. évtől 1785. évig nem volt lelkipásztor, ezen idő alatt a legtöbb lelkészi funkcióról való feljegyzés a tarjáni római katolikus egyház anyakönyveiben található fel.2010. óta a templom tornyából minden este 7 órakor tárogató muzsika szól. Ebben az évben került a torony lábához a tardosi vörös kőből készült trianoni emlékkő is a békediktátum aláírásának órára, percre pontosan 90. évfordulóján.
![Református templom](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Reformatus-templom-768x1024.jpg)
Tájház
A svábok 1737-es betelepítésének 275. évfordulójára készült el a falu felújított tájháza, amely egyben közösségi házként is működik. Az 1912-ben épült parasztházban éppen 100 évvel később rendezte be a Tarjáni Német Nemzetiségi Önkormányzat az állandó kiállítást. Krancz Ferenc egykori tulajdonos jómódú parasztgazda volt, erre utal a kőből épített kerítés, a házat díszítő vörösmárvány oszlopos gang, valamint az épület mérete és elrendezése. A kiállító részekben korhűen berendezett tisztaszobát, konyhát, kovácsműhelyt, kamrát láthatnak a betérők, emellett a középső részben egy közösségi szoba és főzőkonyha szolgálja a helyi csoportok igényeit. Egyedülálló látványosság a hátsó kamrában álló régi halottaskocsi. A házban zajló hagyományos rendezvények a Deutschklub sütései és a Sommermusik elnevezésű nyári zenés délután.
![Tájház Fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Tajhaz-Foto_Arendas-Tamas-1024x680.jpg)
Temetői sírpark
A Római Katolikus Egyház tulajdonában lévő tarjáni temető történelmi – jellemzően a XIII-XIX. században használt – részét az ezredfordulóra a természet szinte teljesen visszafoglalta. Ezt kezdte kitisztítani, gondozni a kétezres években a tarjáni plébánia. A munka eredményeként a területről számos sírkereszt került ki, amelyek felmérése és kategorizálása után végül a falut újranépesítő svábok betelepülésének 275. jubileumi évében valósult meg a kegyeleti sírpark. A kereszt alakban elhelyezett 96 sírkő egyrész az 1737-től Tarjánban letelepedett elődöknek, valamint értékes kultúrtörténeti relikviákként az adott korszak helyi hitéleti, nemzetiségi, és kőfaragó-ipartörténeti sajátosságainak is emléket állít.
![Temetői sírpark fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Adobe_Post_20210120_1730130.5086955390912656-1024x683.png)
Kápolna
A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére épített kápolna alapkövét 1858. május 31-én rakta le Nagy Kéri Scitovszky János Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek. Felújítása és megnagyobbítása 1997-ben történt a Német Rend Irgalmassági Műve (DOH) által. Májusban és októberben többször tartanak itt szentmisét, litániát és rózsafüzér imádságot.Kálvária
A település meredek domboldalában található kálvária az 1850-es években épült. A második világháború idején teljesen lepusztult. Először 1985-ben újították fel, ideiglenesen. A keresztek és a hozzá épült 14 stáció 2003-2004-ben a helyi családok adományának és a Tarjánért Baráti Kör szervezésének, munkájának köszönhetően épült újjá. A képházakban a tarjáni kötődésű, budapesti keramikus, Szabó Kata által készített domborművek láthatók. A kálváriakeresztek mellől az tökéletesen belátni az egész községet.
![Kálvária fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Templom-Kalvaria-Foto_Arendas-Tamas-1024x768.jpg)
Út menti keresztek
A faluban és annak határában számos szakrális emlék – kereszt, kép, szobor – tanúskodik az elődök istenfélő életéről. A népi vallásosság bizonyítékai mindenütt jelen vannak az utak mentén. Közülük néhány Isten dicsőségét, vagy a gondviselés csodáit hirdeti, akadnak olyanok, amelyeket hálából állítottak, vannak, amelyek emberi tragédiákra emlékeznek. Az itt élők egykor – dolgozni indulva a földekre vagy távolabbi vidékekre utazva – egy-egy rövid fohász vagy csak egy keresztvetés erejéig megálltak előttük. Idegenek számára tájékozódási pontokként is szolgáltak. Mára mindet szépen felújították, egy hosszabb sétával megtekinthetők. Csalogány utcai kereszt, Hartégen-kereszt, Kálvária alatti kereszt, Kápolna melletti fájdalmas Szűz Anya, Mária oszlop, Pratz-Pradl kereszt, Pusztaszőlői kereszt, „Stocki” kereszt, Szalczinger-kereszt.
Pincesorok
Ismét a Neszmélyi borvidék területén találhatók azok a szőlőültetvények, melyeket a tarjáni gazdák régóta szorgalmasan, nagy odafigyeléssel művelnek. A szőlő- és borkultúrát a német telepesek honosították meg, de a mai napig sokan foglalkoznak szőlőtermesztéssel. A helyi gazdák borai a környéken is elismertek. A faluban és határában több pincesor is található (Kis-szállás, Őrhegy, Sövénykert), az egyik legrégibb és leghangulatosabb a temető közelében lévő Körpincék, de csodálatos kilátás nyílik a falura például a Fekete-kő, és a Stoki (Írtványdűlő) lankáiról. Egy rövid sétát azért is érdemes tenni, mert a présházak között több száz éves is van.
![Pincesorok fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Adobe_Post_20210120_1739040.22350594163538362-1024x683.png)
Német nemzetiségi tanösvény
A falu egyik főutcáján végighúzódó hétállomásos tematikus útvonal a tarjáni németek történetének, mindennapjainak, szokásainak, kulturális és vallási életének, anyanyelvének és jelenének legérdekesebb mozzanatait emeli ki. Aki bejárja, az megtudhatja például, hogy a tarjáni németeket mi köti össze a Fekete-erdővel; hogy a helyiek milyen rafinált módon rejtették el a gabonájukat; hogy az Elvira és Izabella nevek Tarjánban női nevek helyett inkább minek a megjelölésére használatosak; vagy hogy a méltán híres helyi fúvósoknak miért jelent sokat egy régi fonott láda. Ha egy olyan sétára vágysz, ami a falu legtöbb nevezetességét megmutatja, keresd fel a templomnál álló első táblát és a térkép segítségével járd végig az útvonalat.
![Német nemzetiségi tanösvény fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/20210120_164635-1024x980.jpg)
Emlékművek
Betelepülési emlékmű
Az alkotás egy mészkő talapzaton áll. A legalsó kőtömb egy Németországból származó vágott, fényezett, 60 millió éves jura mészkő. Németül szerepel rajta az írás: „Emlékül az első tarjáni német családok 1737. évi letelepedésére”. Erre az alapra került a süttői mészkőből faragott, a Duna hullámait imitáló vízszintes hasáb, s egy csónak formára utaló faragott kő. Az emlékművet a Tapolca melletti Hegyesden élő Kovács Jenő szobrászművész alkotta meg. A bronzból öntött figurális emlékművön a betelepülő sváb ősök tízfős csoportja látható.
Kivételes összefogás eredményeként valósulhatott meg az emlékmű. Helyi és a településhez kötődő családok, vállalkozások, a helyi önkormányzatok anyagi támogatásával. Száznyolcvanat is meghaladja az adományozók száma, akik határon innen és túl több mint 23 millió forintot adtak össze.
Rókus-szobor
Szent Rókus segítő szentet általában járványok, pestis ellen hívják segítségül. Sokan könyörögtek hozzá 1866-ban Tarjánban is, amikor kolerajárvány ütötte fel a fejét. A betegség okozói a rossz higiénés körülmények, az egymáshoz közel elhelyezkedő és könnyen megfertőződő ivóvíz kutak voltak.1866. szeptember 7 és november 11 között 117 ember vesztette életét a járvány következtében, 54 férfi és 63 nő. A szobrot Andreas Werli és felesége, Anna Baigelbeck állíttatta, hogy soha ne felejtődjön el a járvány okozta csapás. Anna Baigelbeck 43 évesen vesztette életét a járvány idején. Az alkotást 1991-ben, majd 2014-ben is felújították.
Világháborús emlékmű
A templom bejáratától keletre található az I. világháborús emlékmű. 1928-ban állították, rajta a háborúban elesettek nevei, legfelül pedig egy kétalakos szobor: a magasabb egy katonaruhás férfi, aki jobb kezében puskát tart, bal kezét egy kisgyermek vállán nyugtatja. Keleti irányba tekintenek. Az emlékművet 1994-ben újították fel és egészítették ki, így mindkét világháború elhunytjaira emlékezhetnek itt a tarjániak. A II. világháborús hősök és áldozatok név szerint a temetőben lévő tardosi vörös mészkő pillér oldalain olvashatók.
![Világháborús emlékmű fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Adobe_Post_20210120_1803200.019592737233836033-1024x683.png)
1848-as emlékmű
A templom bejárata előtti parkban álló szabálytalan alakú kőtömb, egyrészt az 1848. március 15-án kitört forradalomnak és szabadságharcnak, másrészt az 1849. október 6-án kivégzett vértanúknak állít emléket. Ez a tavaszi állami ünnep megemlékezéseinek helyszíne.
![1848-as emlékmű fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/DSC_0013-2-1024x683.jpg)
56-os emlékhely
Az 1991. október 23-án, a templom mögötti Staufenberg parkban felavatott emlékmű a forradalom és szabadságharc során, a közelben elesett hősöknek állít emléket. 1956. november 9-én délután egy Budapestről menekülő felkelő csoport érkezett Héreg felől falunkba. Erről a Tatán állomásozó szovjet alakulatok is tudomást szereztek, akik végül a tarjáni templom mögötti kanyarban találkoztak össze a felkelőkkel. Nagy lövöldözés kezdődött: a felkelők a házak között, a farakások mögött kerestek menedéket, onnan tüzeltek. Válaszul a tankokról géppuskával, ágyúval lőttek vissza. Az összecsapásban, amely nagyjából 15 percig tartott, többen életüket vesztették. A tarjáni temetőben örök nyugalomba helyezett felkelők nevei: István Éva, Nádasi János, Knipfel Ferenc, Kökény Albert, Bukor József.
![56-os emlékhely fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/DSC_020356-os-1024x683.jpg)
Bányász emlékmű
A második világháború után sok férfi a közeli Tatabánya bányáiban helyezkedett el. Ezt érzékelteti, hogy 1953-ban falunkban 35-en tették le a vájárvizsgát és hogy a többi járat mellett a bányászokat külön autóbusz szállította munkahelyükig. A Kossuth téren álló emlékmű a kemény fizikai munkát végző, életüket is kockára tevő munkásoknak állít emléket, valamint azoknak a tarjániaknak, akik a szörnyű terhelés vagy a sújtólég következtében vesztették életüket.
![Bányász emlékmű fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Banyasz-emlekmu-1024x683.jpg)
Millenniumi emlékmű
![Millenniumi emlékmű fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/20210120_181110-1024x723.jpg)
Pihenő- és kirándulóhelyek
Hattstedt Park
A sportcsarnok és a Rákóczi út között elterülő park. Itt található a Millenniumi emlékmű és a tanösvény „Partnerkapcsolatok” állomása is. Nevét Tarján német testvértelepüléséről, az Északi-tenger partján fekvő Hattstedtről kapta. A tér helyt adott már például májfadöntésnek, Hagyományok napi kézműves vásárnak is.
Staufenberg Park
A katolikus templom háta mögötti árnyas-fás liget, mely minden évben az 56-os megemlékezés helyszínéül szolgál az itt található emlékműhöz kötődve. Emellett egy domborműves fatábla is áll a park közepén, amely a térnek nevet adó németországi hessenbeli Staufenberg várossal 1990-ben kötött partnerkapcsolatot hirdeti. A zöldterület kiváló biciklis pihenő.
Szabadidő- és fesztiválpark
Tarján közepén, az iskolához, óvodához és játszótérhez közel terül el a Fesztivál- és Szabadidőpark. Az eredetileg foci- és kézilabdapályával, valamint nagy szabadtéri színpaddal rendelkező közösségi színtéren a fejlesztéseknek köszönhetően műfüves futballpálya, kézilabda- és strandröplabda pálya, szabadtéri kondipark is helyet kapnak. Nyaranta itt rendezik meg a hagyományos több napos Zenei fesztivált, de nyáresti mozizás is helyet kapott már a hangulatos parkban.
Tarjáni Horgásztó
A víztárolót eredetileg a Környei Mezőgazdasági Kombinát építette. A 70-es években létesített állóvíz lvileg nagy tó déli partja felett húzódó szilva- és cseresznyefákkal, egressel beültetett gyümölcsös terület öntözését szolgálta volna. Az locsolás csak álindok volt, a létesítés valódi célja a horgászat volt. A vízi élőhely 1999-ben került a Sporthorgász Egyesülethez. Az összesen 20 vízterülettel rendelkező két tavat a Szent László patak táplálja. A terület kedvelt célja a futóknak, kerékpárosoknak, mivel itt halad keresztül a Tarjánt Bicskével összekötő kerékpárút. Fontos esemény a május 1-jén zajló hagyományos horgászverseny.
![Horgásztó fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Halasto-Foto_Arendas-Tamas-1024x576.jpg)
Somlyó-hegy
Kedvelt kirándulóhely Tarján és a hozzá tartozó Tornyópuszta között emelkedő Somlyó-hegy, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a falura, a Gerecsére és környékére, sőt tiszta időben Esztergom és a budai János-hegy is látható. A magaslat területén az őskorban és a középkorban is állhatott erődítmény. Utóbbi a 448 méter magas Somlyó-hegy csúcsától északkeletre kb. 550 méterre, a Szent László patak völgye fölé emelkedő 382 méter magas Kis-Somlyó hegyen állhatott. Az épületről okleveles adat nem ismert, de Nováki Gyula és Skerletz Iván 1994. évi felmérése szerint a hegy gerincén elnyúló vár hossza 38 méter, szélessége 12 méter lehetett. A talajdomborulatok egykori épület és torony helyét sejtetik. A várat árokkal védték. Pontos adatokat egy részletes régészeti feltárás szolgáltathat majd.
![Somlyó-hegy fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/DSC4466-1024x682.jpg)
Pes-kő
Vértestolna felől megközelítve kényelmes, fél napos túrával érhető el a barázdált sziklafal, amely a Gerecse déli tájain jellemző. A messziről is könnyen észrevehető meszkőfalban 355 méteren kisebb barlang található. A monda szerint annak idején a falu lakói a Pes-kő barlangjában húzták meg magukat a török elől. Amikor elfogyott a vizük, egy asszony a kislányával kimerészkedett a barlangból, hogy vizet húzzon a közeli kútból. Ahogy a kútból ittak, szerencsétlenségükre hirtelen szembetalálták magukat a törökkel, aki azonnal fogságba ejtette őket. Életükért cserébe elárulták, hol rejtőzik a többi falubéli, de ez sem mentette meg őket, társaikkal együtt őket is megölték. Történetek szólnak még a világháború alatt egy német gép falhoz csapódásáról, és egy fiatal szerencsés kimenetelű balesetéről is. Nagyon óvatosan, de érdemes kimerészkedni a sziklákra, hiszen gyönyörű panorámában lehet részünk.
![Pes-kő fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Adobe_Post_20210121_0838540.21951719119029223-1024x683.png)
Országos Kék Túra
Szárliget-Dorog közti 67,8 km hosszú útvonala érinti falunkat. Az Országos Kéktúra 11. szakasza a Gerecse kilátópontokban bővelkedő, igen változatos vidékén kalauzol végig. Mészkőgöröngyös ösvények, vadban bővelkedő erdők, sziklakilátók és barátságos, rendezett települések gyors váltakozása teszi színessé az itteni vándorlást.
![kék túra foto](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/termalfurdo_kektura_1.jpg)
Kerékpárutak
Csodálatos tájakban, halastavakban, pincesorokban gazdag úton visz végig az Etyektől Bicskén és Csabdin át Tarjánig húzódó, mintegy 40 km hosszú kerékpárút. A biztonságos, komolyabb szintkülönbséget nélkülöző útvonal az amatőr kerékpárosok és családdal kirándulók számára is ideális. A jövőbeli fejlesztéseknek köszönhetően az úgynevezett Duna-Duna útvonalon, amely magába foglalja a tarjáni szakaszt, Esztergomból indulva Etyeken keresztül Ercsiig tekerhetünk majd. Ezáltal a Duna parton haladó Eurovelo6 nemzetközi kerékpárútról közvetlenül is elérhető lesz majd térségünk. A tervek szerint Budapestről Etyekre, majd onnan tovább a Velencei-tóhoz tartó bicikliút is létesül, valamint kerékpárút épül majd Tata és Tarján között is.
Szent-Jakab zarándokút
A magyarországi Szent Jakab zarándokút alapútja Budapestről, a Nulla kilométerkőtől indul, és mintegy 200 kilométer után ér a több mint 800 éves, gyönyörű, román kori lébényi Szent Jakab-templomhoz, amely régi korok zarándokútjainak is fontos állomása, megállóhelye volt. A zarándokút Magyarország szépségekkel teli tájain vezet, át a Zsámbéki-medencén, a Gerecse hegységen, majd a Kisalföldön és a Hanságon. A Szent Jakab-út Lébényből továbbvezet Mosonmagyaróvár, Rajka, innen pedig Szlovákia, majd Ausztria felé, és Wolfsthalban becsatlakozik az egész Európán átívelő, Santiago de Compostelába vivő hivatalos Camino de Santiago zarándokútba. A gyalogos zarándokok Zsámbék felől érkeznek Tarjánba, amely a hosszú út második állomása, majd Baj vagy Vértesszőlős felé Tatára haladnak tovább.
![Szent-Jakab zarándokút fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/Adobe_Post_20210121_0909510.7140369400628076-1024x683.png)
Mária út
A Mária Út egy Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Ez a mintegy 1400 km-es táv gyalogosan 60 nap alatt bejárható és nem csak a hívők, hanem azok számára is ajánlott, akik a kultúra vagy a természet szerelmesei. Tarjánt az MM2017/09, Tatabánya-Esztergom kerékpáros szakasz szeli át.![Mária út fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/dscn3785-1024x768.jpg)
Ifjúsági tábor
Tarján Község Önkormányzata egykori célja, egy nemzetiségi ifjúsági tábor létrehozása hamar támogatásra talált a településen, továbbá a Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság illetékes Kormányzati Szervei, Staufenberg Város Önkormányzata, valamint a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége részéről egyaránt. Az önkormányzat az 1994. január 25-én kelt alapító okirattal megalapította a Tarjáni Nemzetiségi Ifjúsági Tábor Alapítványt, amely azóta már közalapítványi formában működik. A nemzetiségi tábor feladata elsősorban a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, továbbá a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is, de nyitott a családi üdültetés számára is. Az ifjúsági tábor Tarján külterületén, egy festői szépségű, erdővel körülölelt területen helyezkedik el. A főépület és az 5 kisebb ház 67 férőhellyel egész évben üzemel. A tágas, füves udvaron 80 fős fedett pavilon áll.
Hohenlohe-kastély
A faluhoz közel eső, Tornyópusztán áll az épület. A települést 1960-ban csatolták Tarjánhoz. Itt található az eklektikus stílusú Hirsch-Erdélyi-Hohenlohe kastély, amelyet 1702-ben Batthyány Ádám gróf építtetett birtokán. A 20. század elején a Hirsch, majd az Erdélyi család birtokolta Tornyópusztát, 1931-ben került Hohenlohe-Langenburg Lajos tulajdonába. A háború után az állami gazdaság kapta meg az épületet, katonák költöztek ide és eredeti, boltívekkel elválasztott belső tereit átalakították, leszűkítették. Az elmúlt években kívülről felújították, de jelenleg is kihasználatlan. A renoválás során előkerültek a régi, faragott tartópillérek, boltívek.
![Hohenlohe-kastély fotó](http://tarjan.hu/wp-content/uploads/2021/02/17103493_fd874aadda385bdf7020b23e6c925e96_xl-1024x769.jpg)